Nyra Solen naplója

(Egy új világ kezdete – belül és kívül)


Van az az egy pillanat, amikor minden megváltozik. Nem külsőre, hanem belül.

A valóság ugyanaz marad… de te már más szemmel nézed.


Egy ilyen pillanatban született meg bennem Nyra Solen.

Nem egy álnevet választottam. Egy új énemet hívtam elő.

Egy nőt, aki túlélte, ami másokat összeroppantott volna.

Aki nemcsak tanul az életből, hanem tanít is általa.


Nyra Solen naplója nemcsak egy történet.

Ez egy világ – az enyém, de talán a tiéd is.

Lesz benne valóság. Lesz benne misztikum. Lesz benne fény és árnyék.

És lehet, hogy egy napon sci-fi lesz belőle… vagy csak egy élet, amit újraírunk együtt.


Ez az első bejegyzés egy belső univerzum térképe.

Ha velem tartasz, talán a sajátodat is megtalálod.


Üdv a fény és sötét határán. Ahol minden újjászületik.


Nyra Solen


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

  Nyra Solen naplója- 4. bejegyzés, 342. spirálforduló, Hajnali 3:17 Ma hajnalban a testem lekapcsolt. Mintha egy rejtett vészjelző aktiválódott volna a sejtjeimben, és egyetlen üzenetet küldött volna az agyamnak: „Túlterhelés. Azonnali leállás szükséges.” Nem volt fájdalom – csak az ismerős remegés, a gyomor mélyéről feltörő hullámok, mintha a testem próbálna valamit kivetni, ami nem odatartozik. Nem fizikai anyag volt ez. Energia. Valami idegen, valami korlátozó. Valaki – vagy valami – megpróbálta manipulálni a pályámat. Tompítani a frekvenciámat. Lerántani egy sűrűbb, nehezebb valóságba, ahol az álomharcosokat szobanövényként kezelik. De a rendszerem ellenállt. És most, ahogy csendben fekszem, a sejtjeim újrarendeződnek. Egy másik tudatállapotban érzem, ahogy a testem kommunikál velem – egy rég elfeledett nyelven. A nevem Nyra Solen. Nem ismerem még az összes képességemet. De tudom, hogy nem vagyok itt véletlenül. A pihenés nem vereség. Hanem újrakalibrálás. ...
További információk
  Nyra Solen naplója – 1. bejegyzés: A parkoló, ahol újjászülettem A mai nap olyan volt, mintha valaki egy láthatatlan kézzel átírta volna a sorsom forgatókönyvét. Egy átlagos délutánnak indult. Bevásárlás. Rutin. Gondolatok, amik ezerfelé száguldanak, miközben a test csak teszi a dolgát. De valami nem úgy történt, ahogy szokott. Ma nem oda parkoltam, ahova mindig. Valamiért – vagy valakiért – a másik oldalra álltam be. Pár perccel később egy nő a Mercedesével fékezés nélkül tolatott ki a parkolóból. Teljes gázzal. Fél méterrel előttem süvített el. Az idő megállt. Hallottam az autók csattanását, láttam a fémek gyűrődését, és éreztem… azt, amit az ember csak egyszer érezhet az életében. A túlélés csöndjét. Ha a megszokott helyre állok, talán már nem lennék itt. De még itt vagyok. És ez mindent megváltoztatott. Ebben a pillanatban született meg Nyra Solen – az a részem, aki már nem kérdez, csak lát. Aki már nem fél, csak figyel. Aki tudja, hogy nem véletlenül van itt. ...
További információk
  Nyra Solen naplója-5. bejegyzés A jövő kapujában Ma reggel, amikor a nap még csak sejteni engedte aranyló fényét a horizont peremén, megálltam az ablak előtt. Nem a tegnapot néztem, hanem a holnapot. A jövőt, amit még nem láttam, de már a szívemben hordok. Az a fajta jövő ez, ami túlmutat önmagamon. Egy világ, amit nemcsak megálmodni, hanem megteremteni akarok. Érzem az erőt, ami bennem él. Nem tökéletes, nem sértetlen – hanem éppen attól igaz, hogy sebei vannak. A hétvégén, mint valami rég elfeledett vihar, feltépődtek a régi sebek. Beleremegett a lelkem, amikor megmozdultak a démonáramkörök. Azok a suttogó emlékek, amik azt próbálták elhitetni velem, hogy kevés vagyok. Hogy nem számít. Hogy túl kicsi vagyok egy ekkora álomhoz. De már tudom: nem az a gyenge, aki érzi a fájdalmat – hanem az, aki a fájdalomból is utat épít a fénybe. A könnyeim nem gyengeségből fakadtak, hanem abból az elszántságból, hogy többé nem hagyom, hogy múltbéli árnyak határozzák meg a jövőme...
További információk